Mi a Csung Jüan Csikung ?
Csung Jüan egy közép Kínai síkág neve. A távoli múltban ez egy nagy közigazgatási területet jelentett, melyből később három tartományt alakítottak ki. Ezek közül az egyik a Henan tartomány, ahol a híres Shaolin kolostor található.
Több ezer éve, a kínaiak ősei telepedtek le a Sárga folyó partjánál, mely keresztül folyik a Csung Jüan síkságon. Ez a terület tekinthető a kínai civilizáció és kultúra bölcsőjének. A síkság körül magas hegyek és számos barlangok találhatók. A történelem hajnalán emberek lakták ezeket a hegyeket, emlékműveket, templomokat és kolostorokat építettek a félreeső helyeken. 7000 évvel ezelőtt jelent meg a Csung Jüan Csikung ezeken a területeken, sokkal korábban, mint más világvallások és csikung iskolák. Akkoriban a ennek nem volt neve, mert nem volt másik rendszer, amitől meg kellett volna különböztetni. A modern időkben a Csung Jüan Csikung a nevét az származási helyéről kapta.
A Csung Jüan Csikung egy komplex rendszer. Nincs más ismert rendszer, mely ennyire körbefogná az emberi létezés minden aspektusát – az oktatás, a fejlesztés, az önszabályozás. Továbbá filozófiai szemléletet biztosít az emberiség szerepéről és fejlődéséről az univerzumban.
Ami eddig a rendszerből napvilágot látott az a gyakorlók számára segít abban, hogy új perspektívából nézzék magukat és a világot.
A Csung Jüan Csikung több részből áll. Ezek közül az egyik az önfejlesztés a, egy másik a tudás transzplantáció. Ezen elemek mindegyike független, önálló rendszert képez.
A önfejlesztés nagy nemzetközi figyelmet kapott az elmúlt évtizedekben. Öt szintje van, az első három szintjét a hagyományos nyugati módon tanítják, tanárokkal, tanfolyamokon.
Az első három szint bemutatja a rendszer alapelemeit és a gyakorlati módszertanát, amely felébreszti a gyakorlók szunnyadó képességeit. A negyedik szinten, melyet csak a Hszü (Xu) Mingtang Nagymester tart, a tanítványok megtanulják hogy hogyan kommunikáljanak a föld élőlényeivel (állatokkal, növényekkel) és kezdik megérteni a kölcsönös függőség elvét más életformákkal. Az első négy szint mindenki számára elérhető. Az ötödik szint elsajátításához egy kiválasztási folyamaton kell átmenni, itt az ok- okozati összefüggésekről van szó, mely az egyént, társadalmi eseményeket és más világokat (beleértve más bolygókat) alakítják.
Tudástranszplantáció egy különleges módszer, mellyel a tudás közvetlenül a környezetből, illetve tanítótól vehető fel. Ha a gyakorló ennek a rendszernek a mestere, akkor meditációban választ kaphat minden kérdésére. A tudás transzplantáció csak egy kis részét használják a Csung Jüan Csikungban. Az elmúlt néhány évben néhány kínai egyetem és speciális iskolákban alkalmazták ezt a módszert, hogy segítse a diákok tanulási képességeit.
A „Csung” és „Jüan” kifejezéseknek több jelentésük van. A „Csung” szó alapjelentése „közép” . A csikung szóval együtt „közép utat” jelent. A matematikában a közép, a szakaszon lévő pont, mely egyenlő távolságra van a szakasz végeitől. Ebből adódóan újabb jelentést találunk a Csung szóra – egyensúly, melynek számos jelentése van. Problémák keletkeznek, ha a jin és a jang nincs egyensúlyban.
Filozófia szempontból az embert szerves része az univerzumnak. Ha Föld az Ember és az Ég rendszerét nézzük, akkor az Ember központi helyet foglal el. Ezért az univerzum és az összes ember fejlődési pályája összefügg egymással. Ebből a szempontból minden egyes ember az Univerzum közepe. A tökélesedés, a fejlődés és a tanulás az, ami lehetővé teszi számunkra, hogy megértsük a Világegyetemet – a Földet, a Kozmoszt, a helyünket velük kapcsolatban, és az okot, amiért itt vagyunk.
A mindennapi élet összefüggésében a “Csung” kifejezés az “arany középutat” jelenti. Ez azt jelenti, hogy kerülni kell az érzelmi szélsőségeket, mint például a haragot, túlzott örömöt, eufóriát – mindent mértékkel kell végezni. Amikor sétálunk a testünknek nem szabad himbálózni jobbra, balra, az elménk és a figyelmünk nem kalandozhat el céltalanul és az energiánkat ne szórjuk szét a környezetbe. Meg kell tanulni a belső összpontosítást, a befelé figyelést.
Xu (Hszü) Mingtang nagymester megfogalmazása szerint a Csung Jüan Csikung:
Az élet egyszerű tudománya
A csikungtól sok mindent megkaphatunk, ami az életünkhöz szükséges. Ezen túlmenően fejlődnek a különleges képességeink. Tudásra és bölcsességre tehetünk szert. Mindehhez persze, folyamatos gyakorlásra van szükség.
A csikung három fő pillérre támaszkodik:
jin – jang elmélet
A szimbólum kettős koncepciója leírja azokat az ősidőktől fennálló, egymással szemben álló, de mégis egymást kiegészítő kozmikus erőket, amelyek megtalálhatóak a világegyetem összes jelenségében.
Rengeteg elmélet létezik e különleges szimbólum jelentéséről. Egyesek esőcseppet látnak benne, mások halhoz hasonlítják. Valójában a szimbólum a világmindenség egymással ellentétes tulajdonságait mutatja: sötét és világos, nőies és férfias jellegű, lágy és kemény, ívelt és szögletes.
A világmindenséget átható életenergia a Jin és a Jang energia egyesüléséből, folytonos átalakulásából, dinamikus feszültségéből született. Mindkettő teret enged a másiknak, hiszen mindkettő tartalmazza a másik egy részét: a fekete „cseppben” ott a kis fehér, míg a fehérben megtalálható a kis fekete rész. Minden élet bennük gyökerezik, minden létezőben mindkettő jelen van. A világ ezért – azt mondhatjuk – a Jin és a Jang jellegű erők állandó változásából áll. Egyik sem létezhet a másik nélkül, hisz egymást tartják mozgásban.
Öt elem tana (vuhszing kör)
Az ősi kínai tanítások öt fő csoportra osztották a világot, azaz öt elemre. Az öt elem egymással szorosan összefügg, egymást táplálják, illetve szabályozzák.
Az öt elem tana szimbolikusan az élet összes folyamatára érvényes. Legyen az egy ember, egy fa élete, de lehet akár egy vállalkozás, üzlet életciklusa. Minden dolog a születéssel kezdődik, majd a növekedéssel folytatódik. A folyton tartó növekedés leáll, majd eljön a maximális erőnlét, a kiteljesedés ciklusa. A kiteljesedés után a hanyatlás fázisa jön. A hanyatlás után az elmúlás következik.
Nézzük meg, az elemek hogyan táplálják egymást: A fa a születés, a növekedés szimbóluma. A fa elemet követi a tűz elem, azaz a fa táplálja a tűzet. A tűz elem után a föld elem következik.Ha a fa elég, akkor hamu, azaz föld keletkezik. A föld belsejében keletkeznek a fémek, tehát ilyen módon a föld táplálja a fémet. A következő elem a víz elem. A víz akkor jó, ha van benne ásványi anyag, azaz fém. A fém így táplálja a vizet. A víz szükséges, hogy öntözni tudja a fát, mert a fa csak íly módon tud növekedni. Ezzel a kör be is zárult, visszatért a kiindulási ponthoz.
A belső szerveink is az öt elem tanát követik, kapcsolatban állnak egymással, azaz táplálják, kiegyensúlyozzák egymást. A kínai gondolkodásban öt ilyen fontos belső szervről van szó, ezek pedig a vese, máj, szív, tüdő, lép. Ez az öt szerv kapcsolatban áll egymással. Az elemek, szervek, segítik egymást, ha megbomlik a körfolyamat az a következő szervrekre is kihat.
Meridiánok (Energetikai csatornák) és biológiailag aktív pontok
Az ősi kínai tanok szerint tizenkét fő- és nyolc mellékmeridiánt különböztetünk meg. Mindegyik főmeridián egy – egy belső szervvel van kapcsolatban. Ha a meridiánban akadálytalanul áramlik az energia (csi), akkor egészségesek vagyunk. Azokon a területeken, ahol elakadás, eltömődés van, ott az energia (csi) pangás, betegség alakul ki.
A Csung Jüan Csikungról elmondható, hogy erősíti a testet, és javítja az energiarendszert. Az I -es szintű tanfolyam elvégzése után, a rendszeres gyakorlás által mindenki megtapasztalhatja a csikung kedvező hatását.
Ha tetszett a bejegyzés, akkor a Csikung csodája cikk is érdekes lehet az Ön számára.