Spirituális csikung és a megvilágosodás
A megvilágosodásért avagy a buddhaságért
Bár a spirituális csikung nem örvend olyan hatalmas népszerűségnek Kínában, mint a többi csikung-típus, mégis széles körben elismerik, hogy ezen a területen érhetők el a legkiemelkedőbb eredmények. Ez a tudásanyag régmúlt időkben szigorú titoktartás alatt állt, és csak a modern században vált hozzáférhetővé a nagyközönség számára. Ezen irányzatok sajátos módon ötvözik a taoista és a buddhista tanításokat. Elsődleges céljuk a megvilágosodás, vagy a buddhisták szóhasználatával élve a buddhaság elérése. A gyakorlók olyan belső utakat keresnek, amelyek révén fel tudnak emelkedni az emberi szenvedések szintje fölé, és végleg kikerülhetnek a létezés és az újjászületés körforgásából.
A hagyományos szemlélet úgy tartja, hogy minden földi szenvedés gyökerét a hét érzelem és a hat vágy együttese jelenti. A hét érzelmi faktor magában foglalja a túlzott örömöt, a haragot, a bánatot, a szomorúságot, az aggodalmat, az ijedtséget, valamint a ragaszkodást; míg a hat vágy az öt érzékszerven (látás, hallás, szaglás, ízlelés, tapintás) és magán a gondolkodó elmen keresztül irányul a külső jelenségek felé, fenntartva a mulandó világhoz való láncolatot. Aki ezen kötelékek rabja marad, az a halála után újra megszületik. A kényszerű újjászületés elkerüléséhez a tudatot annyira meg kell erősíteni, hogy képes legyen önállóan létezni a test halála után is. Ez a megtisztult szellem képes belépni a mennyei dimenziókba, elnyerve az örök békét. Mivel ezt a mindennapi élet sűrűjében rendkívül nehéz kivitelezni, a gyakorlók gyakran hátat fordítottak a társadalmi normáknak, és a hegyek magányos csendjébe vonultak vissza, hogy minden megmaradt energiájukat a belső munkára fordíthassák.
A távoli múlt szerzeteseit alig foglalkoztatta a testi egészség kérdése; meditációs tevékenységük kizárólag arra irányult, hogy elérjék az érzelmi érinthetetlenséget és a belső közönyt. Ez a szemléletmód egészen a Liang-dinasztia koráig uralta a mindennapokat, amikortól kezdve néhány buddhista kolostorban már teret kaptak a fizikai edzettséget célzó csikung-formák is.
A buddhista indíttatású csikung sok szálon mutat rokon vonásokat a tudományos alapú irányzatokkal. A legfőbb különbség abban érhető tetten, hogy míg a tudományos megközelítés a testi jóllétet és egészséget tartja szem előtt, addig a buddhista ösvény a buddhaság kibontakoztatására törekszik. A papok a meditáció mély rétegein keresztül sajátítják el az érzelmi függetlenséget, valamint a négy üresség (Si Da Jie Kong) tiszta tudatosítását, amellyel megmenekülhetnek a sorsszerű újjászületésektől. Ezen négy alapvető elem ürességének felismerése a következőket öleli fel:
- A Föld üressége: A fizikai test kemény alkotóelemei (csontváz, izomzat, szövetek). A gyakorlás alatt tudatosítják, hogy ez a tárgyiasult test csupán múlandó burkolat, nem pedig az igazi, halhatatlan szellem, így helytelen ahhoz ragaszkodni.
- A Víz üressége: A testben áramló nedvek és a vér hálózata. Ez a folyamatos mozgás, a belső folytonos változás és a mulandóság megtestesítője, amely szintén magában hordozza az átmenetiséget.
- A Tűz üressége: A testhő, az emésztési folyamatok és a biológiai anyagcsere hője. Ez utal a szenvedélyekre, a belső hevülésre és a vágyak fűtésére is, amelyeket teljesen le kell csendesíteni.
- A Szél (Levegő) üressége: A légzés ritmusa és a belső energiák áramlása. A szél a megfoghatatlan, folytonosan változó dinamika szimbóluma.
A spirituális csikung művelői addig erősítik a belső csi energiájukat a szellem (Shen) táplálására, amíg az alkalmassá nem válik a fizikai test elmúlásának túlélésére. A történelem során ez a tudás szigorúan rejtve maradt, ám napjainkban Xu Mingtang nagymester – egy elismert csikung- és kungfu-dinasztia örököse – volt az első, aki nyilvánosságra hozta és elérhetővé tette a nyugati kultúra számára is. Ennek a hagyományvonalnak a részeként bontakozik ki a Csung Jüan Csikung rendszere is, amely közvetlenül innen származtatható.
A Shaolin kolostor és a Velőtisztító csikung
A krónikákból jól ismert legendás esemény kapcsolódik Tamóhoz (Bodhidharmához), az indiai származású buddhista herceghez, aki Liang császár meghívására érkezett Kínába a tanításai terjesztése céljából. Mivel azonban uralkodói körökben nem talált megértésre a filozófiája, Tamo visszavonult a Shaolin-kolostor csendjébe. Ott szembenesett azzal a ténnyel, hogy az ottani szerzetesek fizikai állapota rendkívül gyenge és alultáplált volt, ezért elhatározta, hogy segítséget nyújt nekik. Hosszú ideig elzárkózva meditált a krízis megoldásán, és csupán kilenc évnyi magányos elmélyülés után lépett újra a nyilvánosság elé. Ekkor két mára klasszikussá vált művet adott át: a Ji Csin Csing néven ismert izom- és ínfejlesztő útmutatót, valamint a Hszi Sui Csing című velőtisztító kézikönyvet.
A Shaolin szerzetesei hamar megtapasztalták, hogy ezen speciális gyakorlatok révén nem csupán az egészségi mutatóik javulnak meg drasztikusan, hanem a fizikai erejük is ugrásszerűen megnő. A megszerzett többletenergiát sikeresen integrálták a harci mozdulataikba is, amikor önvédelemre kényszerültek. Ez a korszakalkotó kombináció jelölte ki a kínai harcművészetek evolúciójának egyik legfontosabb mérföldkövét, amelyből megszületett a Harci csikung.
Tamo a Velőtisztító írásában részletesen kifejtette, hogyan újítható meg a szervezet életereje és miként hosszabbítható meg az emberi élet. A velőtisztító stádium elérése előtt azonban mindenkinek kötelező volt végrehajtania az Izom-ín átalakítást, mivel az teremtette meg a stabil alapokat.
Taoista csikung
A taoizmus szellemi alapjai az i. e. 6. századig nyúlnak vissza, s azok megteremtője Lao-ce volt. Ő alkotta meg a természet törvényeit és az erkölcsiséget boncolgató Tao te king – azaz Az Út és az Erény könyve – című alapvetést. Ezt követően a Hadakozó Fejedelemségek korában szellemi követője, Zhuang Zhou fogalmazta meg nézeteit a Zhuang Zi lapjain.
A Dao Jiao vallási irányzat és filozófia elképzelései szerint létezik egy magasabb mennyei birodalom, amelyet „Az Égi Főméltóság” vezet, és amely otthont ad a halhatatlan lényeknek meg az isteneknek. Az égi csi koncepciója itt már határozott vallási színezetet kapott: a hívek meggyőződése szerint a jót cselekvő emberek a haláluk után szentté magasztosulnak, és méltó helyet kapnak a mennyekben. Ezzel szemben a semleges életet élők csupán emberi formában térnek vissza, míg a bűnös lelkek a pokol bugyraiba jutnak, ahol a Pokol Királya (Yama) határozza meg a sorsukat.
A spirituális kibontakozás terén a taoisták hasonló célokat tűztek ki maga elé, mint a buddhisták: a szellem (Shen) magasabb szintekre emelésével és függetlenítésével ők is a körforgásból való kilépést, vagyis a megvilágosodást keresték. Ezen belső út elengedhetetlen feltétele volt a finom esszencia (Jing) ápolása, az érzelmi hullámzások megfékezése és a tökéletes mentális fókusz. A zavartalan belső béke megteremtése érdekében a gyakorlók elvonultak a természet lágy ölébe, a hegyvidékek magányába.
Míg a buddhista ágak szinte kizárólag a szellemi síkra fókuszáltak, a taoista hagyomány kiemelt figyelmet fordított a testi burkolat megóvására és a hosszú élettartam biztosítására is. Évszázadok tapasztalatai mentén komplett módszertant dolgoztak ki a fizikai korlátok áttörésére, amelyek közül kiemelkedik a Velőtisztító csikung. E technika lényege a csi áramoltatása a csontrendszer üregeiben, ami serkenti a vérképzést, megerősíti az immunrendszert és hatékonyan lassítja az öregedési folyamatokat. Mivel ez a módszer vasházat és szigorú fegyelmet követel, a mindennapi ember számára rendkívül nehezen lett volna kivitelezhető.
A taoista csikung tradíciói alapvetően három fő ágra bonthatók:
- 1. Jin Dan Da Dao (Arany Elixír Hosszú Útja): Lényege, hogy a belső csikung gyakorlásával bárki képes önmagában kifejleszteni a hosszú élet elixírjét, eljutva a megvilágosodás fázisába.
- 2. Shuang Xiu (Dupla Edzés): Egy partner aktív közreműködésére épül: mivel az egyének energiaszintje sokszor eltérő, egy társ segítségével, a csi-energiák kölcsönös megosztásával sokkal gyorsabban megvalósítható az egyensúly, nem törődve a partner nemével.
- 3. Dao Wai Cai Yao: Speciális gyógynövények, illetve ritka állati eredetű hatóanyagok – mint a ginseng vagy a pézsmaszarvas pézsmája – alkalmazásával támogatja és gyorsítja fel a belső energetikai fejlődést.
Végezetül elmondható, hogy a módszertani célok szerint a csikung kettéválik: az egyik vonulat a meditációt és a buddhista gyökereket helyezi a középpontba, míg a másik a gyakorlatias egészségmegőrzést és a hosszú élet elérését támogatja.
Fejleszd a tudatod és töltsd fel energiaszintedet!
Megismerted a taoista és spirituális csikung ősi gyökereit, most itt az idő, hogy a gyakorlatban is megtapasztald a belső csi és a Shen fejlődését. Ismerd meg a taoista szemléletű Csung Jüan csikungot, sajátítsd el azokat az ősi technikákat, amelyekkel lecsendesítheted az elmét, harmonizálhatod az energiáidat, és rácsatlakozhatsz a korlátlan univerzális erőforrásokra.
ÉRDEKEL A CSIKUNG TANFOLYAM