Mi a csikung? Út a belső békéhez és az életerőhöz

A nyugati világban hajlamosak vagyunk a csikungot egyfajta misztikus, lassú tornának vagy egyszerű légzőgyakorlatnak tekinteni. Ha azonban igazán meg akarjuk érteni ezt a több ezer éves rendszert – Csung Jüan Csikung hagyományát –, le kell ásnunk a gyökerekig. A kínai nyelvben a csikung fogalmát két írásjellel jelzik: 气 (Csi) és 功 (Kung). Olyan fogalmakról van szó, amelyeknek az európai nyelvekben nincs pontos megfelelőjük, pedig ezek jelentenek igazán utat a belső békéhez és az életerőhöz.

A Csi sokszínű jelentése

Általában elfogadott, hogy a csi fogalmát energiaként fordítjuk le más nyelvekre. Ugyanakkor a csi hieroglifa eredeti jelentése lényegesen különbözik attól a képtől, amelyet a modern ember az „energia” szóhoz társít. A kínai kultúrában a csi fogalma egy rendkívül széles és mély koncepció.

Hogy lássuk, mennyire összetett, érdemes fellapozni a Kínai Nagy Értelmező Szótárt. Ebben a csi írásjeléhez mintegy harminc különböző fogalom kapcsolódik. Többek között a következők:

• Gáz, gáznemű anyag
• Levegő, légkör
• Időjárás, klíma, köd
• Lelkierő, hatalom
• Energia, valamint a szervezet életerője

Ahhoz, hogy megértsük, mi is az a csi, az érzékszerveink segítségével tapasztalatokat kell gyűjtenünk, majd elemeznünk kell azokat. A saját gyakorlásunk és megéléseink alapján próbáljuk megérezni a csi jellemzőit, valamint kapcsolatait az emberrel, az egészséggel és a környezettel.

Csi mint levegő és légzés

A kínai kultúrában a minket körülvevő levegőt is csinek hívják, sőt, az oxigént is, amit belélegzünk. Mivel folyamatosan lélegzünk, valójában egy szüntelen csi-cserét hajtunk végre a külső környezettel. Ebből kifolyólag a légzés minősége közvetlen, szoros kapcsolatban áll az egészségünkkel.

Minden légzéssel kapcsolatos probléma kihat a teljes egészségi állapotunkra. Az ősi megfigyelések szerint akinek a légzése nem harmonikus, nem egyenletes, akinek a belégzése nagyon rövid, a kilégzése pedig nagyon hosszú, az nem lesz hosszú életű.

Bizonyos betegségek (például az asztma vagy egyes szívbetegségek) látványosan megrövidítik a belégzést a kilégzés időtartamához képest. A csikung gyakorlatok során a felépülés érdekében tudatosan meg kell tanulni nyújtani a belégzés időtartamát, miközben a kilégzést viszonylag rövidítjük.

Ugyanakkor a technika önmagában nem elég: a csi minősége is számít. Ha a levegő szennyezett, vagy nincs benne elegendő oxigén, a problémák elkerülhetetlenek. Tibetben például a levegő rendkívül tiszta, de a nagy tengerszint feletti magasság miatt ritka. Az oxigénhiányos állapotban megnő a fáradékonyság, lassul a gondolkodás, és csökken mind a fizikai, mind a szellemi teljesítmény.

Időjárás, klíma és a 24 kínai évszak

A hagyományos kínai gondolkodásban az időjárást és a hőmérsékletet is csinek nevezik. A természet energiáinak változása drasztikusan befolyásolja a mi belső energiaszintünket is. Ha kint magas a hőmérséklet, a szervezet energiaszintje megnő; alacsony külső hőmérséklet esetén pedig lecsökken.

Az évszakok és a belső szervek működése szorosan összefügg az Öt Elem tanával. Télen például amikor a külső energia szintje alacsony, ez közvetlenül hat a tüdőre, ezért ilyenkor sokkal több ember fázik meg és köhög. Tavasszal viszont minden éledni kezd, és hatalmas mennyiségű Fa energia jelenik meg a természetben. Mivel a máj a Fa elemhez tartozik, a túl sok beáramló energia túlterhelheti ezt a szervet. Ha ezt a felesleges energiát az agyba vezeti a szervezet, az tavaszi időszakban megnövelheti az agyszélhűdés kockázatát.

A külső klíma megváltoztatása gyakran a legjobb gyógyszer. Sokan szenvednek például krónikus magas vérnyomástól, de ha egy párásabb, melegebb tengerparti klímára utaznak, a tüneteik szinte azonnal megszűnnek, mert a megváltozott külső csi harmonizálja a belső működésüket.

A test belső hőmérséklete és a Csi összetevői

Az egészségünk közvetlen kapcsolatban áll az energia egyensúlyával. Egy egészséges ember mindig energikus és friss, a keze és a lába pedig meleg. Ha energetikai blokk vagy hiány keletkezik, azt azonnal érezzük a hőmérsékletünkön.

A belső szerveknek eltérő az alapvető hőmérsékletük (például a szívünk melegebb, mint a vesénk). Ha azonban egy szerv megbetegszik vagy gyulladásba kerül, a lokális hőmérséklete megemelkedik. Ezzel szemben, ha a test bizonyos részeit tartósan hidegnek érezzük, az energetikai rendellenességre, valamint a vér- és energiakeringés sérülésére utal.

A modern kutatások és megközelítések szerint érdemes tudni, hogy a csi egy olyan szubsztancia, amely a világegyetem minden pontján létezik, és három fő összetevőből áll:

1. Anyagi összetevő: (modern műszerekkel mérhető)
2. Energetikai összetevő: (szintén mérhető)
3. Információs összetevő: (csak közvetve, az objektumokra gyakorolt hatásán keresztül mutatható ki)

Mi a Kung? – A kitartó munka

A „kung” szó cselekvést, munkát jelent. Egész pontosan azt az időt és erőfeszítést, amelyet arra kell fordítanunk, hogy megtanuljuk tudatosan irányítani és uralni a csi energiáját. Ez a folyamat nem történik meg egyik napról a másikra: elkötelezettséget, időt és szisztematikus gyakorlást igényel.

A kung másik jelentése a mérés lehetősége. A fejlődésünk mérhetővé válik a vitalitásunk, a belső békénk és az egészségi állapotunk javulásán keresztül. Értelmezve a két írásjelet együtt, kijelenthetjük: a csikung a csi felhasználásának művészete; az energia megszerzése a környezetből, annak belső átalakítása, tárolása és szükség esetén a kisugárzása.

Mi a Kungfu a Csikungban?

A legtöbb embernek a kungfu szóról azonnal a látványos harcművészetek és a mozifilmek jutnak eszébe. A csikung mélyebb, tradicionális rendszerében azonban ennek a szónak egészen más, gyönyörű jelentése van:

• 1. A belső erő (Az elkötelezettség): A csikungban az „erő” nem a megfeszített izmokat jelenti. Ez egy úgynevezett csendes erő, amely legbelülről, a szívünkből és a sejtjeinkből fakad. Ez a belső tartás és nyugalom kapcsol össze minket a minket körülvevő világgal. Ez teszi lehetővé, hogy a „csendes csikung” gyakorlatok közben akár órákig képesek legyünk teljesen mozdulatlanul, mégis éberen és ellazultan ülni vagy állni.
• 2. A helyes út és a sebesség (A módszertan): A sebesség itt azt mutatja meg, milyen hatékonyan haladsz előre az utadon. Ehhez elengedhetetlen a tiszta, pontos módszertan és egy hiteles Mester, aki kísér, és ha kell, kijavítja a hibáidat. Ha a tanítás zavaros, vagy rossz technikát gyakorolsz, a haladásod teljesen megállhat – ilyenkor hiába telnek el évek, az igazi belső áttörés elmarad.
• 3. A rászánt idő (A türelem): A belső átalakulás nem történik meg egyik napról a másikra. A tartós eredményekhez idő kell, amit nem lehet megspórolni vagy siettetni.

A valódi fejlődéshez és a belső egyensúlyhoz e három tényező tökéletes összhangjára van szükség. Hiába van rengeteg időd, ha hiányzik a belső elkötelezettséged, és hiába vagy rendkívül lelkes, ha nem a megfelelő, tiszta forrásból – mint például Xu Mingtang nagymester hagyományvonala – tanulod a módszert. A siker kulcsa a helyes technika, a szívből jövő elszántság és a türelmes, mindennapi gyakorlás hármasa. Ha szeretnéd ezt a gyakorlatban is megtapasztalni, nézd meg a kezdő Csung Jüan Csikung tanfolyamot.

A csikung fejlődésének négy nagy korszakai

A kínai csikung (Qigong) története több ezer évre nyúlik vissza, és a kínai kultúrával, orvoslással, valamint a belső szellemi irányzatokkal párhuzamosan fejlődött. A tradicionális történetírás a csikung fejlődését négy fő időszakra osztja:

• 1. A Han-dinasztia előtti kor (i. e. 206 előtt): A kezdetek időszaka, amely a Yi Jing (Változások könyve) i. e. 1122-es megjelenésétől a Han-dinasztiáig tartott. Ebben a korban a természet és az emberi test csi-áramlásának összefüggéseit tanulmányozták.
• 2. A vallásos csikung kora (i. e. 206 – i. sz. 502): A buddhizmus Indiából való beáramlásától a Liang-dinasztiáig tartó korszak. A meditációs technikák és a kolostori tanítások elterjedésének ideje, amikor az elme és a szellem szabályozása került a középpontba.
• 3. A harci és egészségmegőrző csikung kora (502 – 1911): A Liang-dinasztiától (i. sz. 502–557) a Qing-dinasztia 1911-es bukásáig tartó időszak. Ekkor felfedezték a csikung harci alkalmazásait, beépült a harcművészetekbe és az orvoslásba.
• 4. A modern kor (1911-től napjainkig): A titkos tanítások megnyílása, a csikung keveredése más nemzetek gyakorlataival, a tudományos kutatások és a módszer világméretű elterjedése.

1. A Han-dinasztia előtti kor (i. e. 206 előtt)

A csi legkorábbi írásos emlékei a Yi Jing (Változások Könyve) című műhöz köthetők (i. e. 1122 körültől). Ebben a könyvben jelent meg először a Három Természeti Erő (San Cai) fogalma: az Ég (Tian), a Föld (Di) és az Ember (Ren). A legelső csikung irányzatok éppen e három erő kapcsolatát kezdik el tanulmányozni.

A Shang-dinasztia korából (i. e. 1766–1154) származó régészeti ásatások során (a mai Henan tartománybeli An Yang / Yin Xu területén) több mint 160 000 teknőcpáncélt és állati csontot fedeztek fel. Ezek az úgynevezett jóscsont-írások (Jia Gu Wen) a kínai írásbelység legkorábbi bizonyítékai. Bár a feljegyzések zöme vallási jellegű volt, említést tesznek az akupunktúráról és a csi-keringés szabályozásáról is. Már a Sárga Császár uralkodása idején (i. e. 2690–2590) ismert volt a Bian Shi (kőszondás vizsgálat) módszere a csi-keringés szabályozására.

A Qin- és a Han-dinasztia idején (i. e. 221 – i. sz. 220) több híres orvosi mű is született, mint a Nan Jing (Értekezés a működési rendellenességekről) vagy a Huang Di Nei Jing. Olyan neves orvosok, mint Pien Csüe (Bian Que), Zhang Zhong-Jing vagy Gui Yao Lun részletesen tárgyalták a csi-áramlást és a légzés alkalmazását a betegségek megelőzésére.

2. A Han-dinasztiától a Liang-dinasztiáig (i. e. 206 – i. sz. 502)

A Keleti Han-dinasztia idején (i. sz. 58 körül) a buddhizmus Indiából beáramlott Kínába. Ming császár támogatásával a buddhista meditáció és a csikung-gyakorlatok gyorsan elterjedtek, és ötvöződtek a meglévő taoista rendszerekkel. A buddhista templomok a csikung és a csendes meditáció (Chan/Zen) központjaivá váltak.

Ebben a korszakban a csikung tanítások nagyrészt zártak és titkosak maradtak a kolostorok falain belül. Ugyanakkor kiemelkedő orvosok továbbfejlesztették az egészségmegőrző rendszereket:

• Hua Tuo (i. sz. 3. század): A híres sebész és orvos kifejlesztette az Öt Állat Mozgását (Wu Qin Xi – tigris, szarvas, medve, majom, madár), a testgyakorlással egybekötött csi-áramoltatást.
• Ge Hong (i. sz. 420–581): A Bao Pu Zi című könyvében részletesen írt a csi tudatos irányításáról (Yin Qi), a belső életerő táplálásáról és az élet meghosszabbításáról.
• Tao Hong-Jing: A Yang Shen Yan Ming Lu művében összegezte az akupunktúra, a légzéstechnikák és a csi-szabályozás ismereteit.

3. A Liang-dinasztiától a Qing-dinasztia végéig (502 – 1911)

A Liang-dinasztia idején (502–557) érkezett Kínába az indiai herceg, Da Mo (Bodhidharma), aki a Shaolin kolostorba vonult vissza. Kilenc évnyi meditáció után felismerte a szerzetesek fizikai gyengeségét, és megtanította nekik az Izom- és ínátalakítás könyve (Yi Jin Jing), valamint a Csontvelőtisztítás könyve (Xi Sui Jing) gyakorlatait.

A Shaolin szerzetesek ezeket az energetikai alapokat beépítették az önvédelembe: megszületett a Gongfu (Kungfu) és a Shaolin harci csikung stílusok (amelyek az állatok – tigris, leopárd, sárkány, kígyó, daru – mozgását utánozták).

Ebben a korszakban jöttek létre a híres belső harcművészeti stílusok is, mint a Xingyi (Öt Elem és Tizenkét Állat), a Baguazhang (Nyolc Trigram), valamint a Taiyang Harcművészet. Bár a tudás rendkívül gazdag volt, a tanítások továbbra is zártak maradtak, csupán mesterről tanítványra öröklődtek.

4. A Qing-dinasztia végétől napjainkig (1911-től napjainkig)

A Qing-dinasztia 1911-es bukása és a Kínai Köztársaság megalakulása után Kína kapui megnyíltak. A korábban szigorúan őrzött, titkos csikung kéziratokat és kolostori módszereket elkezdték nyilvánosan is oktatni (főleg Tajvanon, Hongkongban és később Kína-szerte).

A modern kommunikációs eszközök és a határok megnyílása lehetővé tették, hogy a csikung keveredjen és összehasonlíthatóvá váljon más kultúrák (India, Japán, Korea, Közép-Kelet) tradícióival. Napjainkban a modern orvostudomány és a technológia eszközeivel vizsgálják a csikung élettani hatásait. Ez a nyilvánosság tette lehetővé, hogy a tradicionális gyökerekkel rendelkező rendszerek – mint a Csung Jüan Csikung – a nyugati ember számára is elhozzák az életerőt, a fizikai egészséget és a szellemi kiteljesedést.